Kijelenthető, hogy egy adott szervezetben kevés az esélye annak, hogy valami ne válthatna ki konfliktust. A konfliktust, mely több féle is lehet, kiválthatja a vezetés, a főnökök viszonyulása az alárendeltjeikkel, döntések, részvételek és szervezési tevékenységeik.
A konfliktus egy módja annak, hogy egyensúlyba hozza az erőket társadalmi erősítés és fenntartás szempontjából. Egy ilyen tevékenységben fontos a résztvevő tagok közötti viselkedés, a képviselőjük, kollektív attitűdeik, gondolkodásmódjuk. Eleinte a konfliktus fizikai összecsapásra asszociáltak, de később formálódni kezdődőtt és bele értették az ellenzéki eltéréseket, eszméket, hiteket, értékeket vagy bizalmakat. Tehát, mostanra egyaránt használják fizikai és szellemi összecsapásra is. Szervezeti és makro-szintű társadalom esetén is megnyílvánul két fajta konfliktus és tiltakozási mód: legális és illegális.
